Azt hiszem kijelenthetem, hogy ennél a napnál csak kevés rosszabb volt eddig életemben. Nem azért, mert ma műtötték szét az ínyem, az volt a legkevesebb. Nem akarom leírni az egészet, a lényeg, hogy a mai nappal valószínűleg elveszítettem az állásom (még nem biztos, de nem látok más utat), és ezzel együtt a szakmai karrieremben (ezt én fontosnak tartom) is hatalmas törés következett be. Nem tudom mi lesz az egésznek a végkimenetele, de nem számítok semmi jóra.

Így a mostani életvitelem sem folytathatom tovább, pápá személyi edző meg konditerem, szia olcsó parizer és száraz kenyér (kis túlzással). Legalábbis amíg nem látom újra biztosan az utat magam előtt. :(