Hányszor és hányszor hallottuk már ezt. A kicsit idősebbek még a "rothadó Nyugat" kifejezésre is emlékeznek. Pedig a valóság más.

A valóság: Nyugatról (szinte) csak a rosszat vesszük át. Nagy különbség, de hát a magyar már csak olyan ember, aki szereti a felelősséget másra hárítani, meg szenvedő szerkezettel kifejezni a dolgokat. Jön be. Aha, hozod be. Meg veszed át.

Most, hogy Londonban voltunk, sikerült újfent megbizonyosodni arról, hogy a Nyugat nem is annyira rohadt, mint ahogy azt sulykolták évtizedekig. Csak egy konkrét példát fogok végigjátszani, hogy a különbség jól látható legyen. De ebből is kiderül minden.

A metró. A londoni metró 11 vonalból áll és a vonatok egy 8 milliós várost szolgálnak ki. Nem akkora nagy durranás egyébként, mint a moszkvai a grandiózus sztálinbarokk állomásokkal, vagy a párizsi a gumikerekekkel, de jól működik, és valóban rászolgált a Tube névre, mert csőformájúak a kocsik meg az alagút is.

Az első különbség rögtön a lejutásnál feltűnik: beléptetőkapuk vannak. Nálunk is így épült meg a metró, aztán néhány évvel később leszerelték, merthogy "lassítja a forgalmat". Jó kifogás…
A londoni megoldással viszont lógás kizárva, ellenőr nem kell, biztonsági emberek vannak, akik segítenek pl. a babakocsival, járókerettel, nagy poggyásszal közlekedő embereknek. Külön kapu van ugyanis nekik. Összesen legalább 5-6 leengedő, és ugyanennyi kiengedő kapu van. Merthát kifelé is kezelni kell a jegyet. Ez egyébként az utasszámlálást is elvégzi, és az egyes állomások forgalmát is kiválóan méri. Mi napijegyet vettünk, ami hétvégén kb. 6 fontba, azaz 1800 Ft-ba került, érvényes a metróra, buszra, DLR-re. Egy egész nap az éjféltől másnap hajnali 4.30-ig tart, addig járnak az éjszakai buszok. A metró maga fél 1-kor indul utoljára.

A peronok, átszállási lehetőségek világosan jelezve vannak (follow the signs for…), nincs kéregető, hajléktalan, árus, semmi. Nyugodtan lemehetsz a mozgólépcsőn, nem zavar senki és semmi. Ja, mindenki a jobb oldalra áll. Ez már Bécsben is így van.

A vonatok tiszták, kicsit alacsonynak tűnnek, de az ajtók a tető egy részén is nyílnak, szóval mindenki befér. A követési idő 2-4 perc hétvégén napközben is, este 5-8 perc. A legnagyobb különbség azonban, hogy a metrón a hangosbemondó közel folyamatosan beszél. Tájékoztat. Amikor beszállsz, ezt hallod: "This is a Victoria line train to Walthamstow Central." Vagyis egyből tudod, hogy jó irányba szálltál-e. Ezután jön az elmaradhatatlan "Stand clear of the closing doors." Menet közben elmeséli, hogy melyik a következő megálló (pl. King’s Cross St. Pancras), hogy mire lehet átszállni (Change here for the Northern and Picadilly lines…), de nemcsak a másik metróvonalakat említi, hanem azt is, hogy itt lehet átszállni a vasútra (…and national and international rail services). Ennél a pontnál egy utazó megjegyezte, hogy nem is érti, miért "international", amikor csak Európába mennek a vonatok. :) De bemondja a fontosabb látványosságokat is, pl. a Green Parknál: "Exit here for the Buckingham Palace." És amikor megáll, akkor még egyszer, ugyanezt.
Senki egyszer sem pampogott amiatt, hogy "úristen mennyit dumál ez a szerelvény", és valószínűleg nem is írtak a TfL-nek (Transport for London), hogy "kérem kapcsolja ki". Mi több, még a vezetők is beszéltek. És nem alpári stílusban, mint itt néha, hogy "mozdítsd meg már a valagadat" – ezt épp tegnapelőtt hallottam; vagy hogy "hát az a helyzet, hogy lerohadt az előttünk lévő szerelvény", satöbbi. Nem. Kétszer várakoztunk a metróval, egyszer egy állomáson, ott bemondta a söfőr, hogy a zöld jelzésre várunk, és amint vált, indulunk is. A másik alkalommal az alagútban állt meg, és alig pár másodperc elteltével már mondta is, hogy "kis türelmet kérek, arra várunk, hogy az előző szerelvény elmenjen az állomásról, és amint ez megtörténik, beállunk mi is."

Nálunk persze a Combinó, amikor elmondta az összes átszállási lehetőséget, az valakiknek sok volt ("minek mondja be, amikor úgyis mindenki tudja"). Arra nem gondoltak, hogy nemcsak pestiek használják a járatot. Egyébként a hang típusát és a hangerőt is jól kéne megválasztani az illetékeseknek, akkor lehet, hogy nem lennének ilyen megjegyzések. Ami viszont már szánalmas, hogy csak és kizárólag egy dolgot mond be angolul a villamos: a "kérjük tartsák csukva az ablakokat" kezdetű monológot. Mert hát ez nyilván a legfontosabb. Két járaton van még angol szöveg: a 200-ason, ami Ferihegyre megy (inkább zötyög, szégyen az az út), és hát ugye az elmaradhatatlan "Ecseri Flea Market" bemondás a gyors 54-esen, ha jól emlékszem.

Még rengeteg különbséget föl tudnék sorolni, mint amilyen pl. a feltölthető bérlet, és más nyalánkságok, viszont úgy hiszem, hogy ebből is kiderült már: van hova fejlődnünk. És jó lenne, ha a hiányosságok, lemaradások, nem csak úgy "történnének", hanem felvállalnánk, hogy saját magunknak okoztuk, saját magunk csináltuk. Egy idő után már úgyse lesz lehetőség másra mutogatni.

Andreas