Hát basszus, annyi de annyi meló van most, hogy szerda óta ma jutott először időm blogokat átnézni, satöbbi. Meg ma van az első olyan nap, hogy hajnal előtt lefekszem, vagy nem dolgozzuk végig az éjszakát. Nem azért csináljuk, mert valaki kényszerít bennünket, hanem felelősségtudatból, meg mert a sajátunknak érezzük az ügyet (az is!).

Na mindegy, mindenkitől elnézést a bejegyzések hiányáért, meg a lemondott találkozókért, remélem hamarosan megint nyugi lesz.

Az edzést azért, valahogy csak megoldom, nem akarom kihagyni.